Fél éve folyamatosan írtam a Magyarországi Nigériai Nagykövetségnek, segítséget kérve örökbefogadási ügyünk előmozdítása érdekében. Próbáltam információkhoz jutni, hogy mégis hol kaphatunk érdemi útmutatást, ki a kompetens személy, akit keresni lehet, milyen papírok szükségesek stb.
A leveleim sajnos nem kerültek megválaszolásra, de kitartóan írtam szinte minden hónapban, hátha egyszer választ kapok.
2013. Október 18-án, pénteken hívást kaptam. Egy nagyon kedves női hang köszöntött, de mondanivalója tényszerű és elszomorító volt. Állítása szerint leveleim minden esetben továbbításra kerültek és mostanra sikerült azt a választ kapniuk, hogy próbálkozásunknak nincs jövője. Nigéria teljesen elzárkózik a gyermekek örökbe adásától, melyet azzal magyaráznak, hogy félnek a gyermekkereskedelemtől. Ezen túl nehezítő körülmény az is, hogy nincs törvényi szabályozás arra, hogy Magyarország képes legyen külföldről örökbe fogadni.
Ettől a hírtől nagyon elszomorodtam, hisz csak az járt a fejemben, hogy nem lehet, hogy egyetlen papír aláírásán múljon annyi gyerek élete. Tudatában vannak annak, hogy ezzel a kijelentéssel aláírják a gyerekek halálos ítéletét? Nem engednek esélyt annyi gyermeknek a családban való felnövekedéshez? Engem ez annyira felháborít!
Persze, nagyon sok hírt lehet olvasni, hogy Nyugat-Afrikában virágzó piaca van a gyermekkereskedelemnek, de ha valaki ezt kézben tartaná, akkor nem lennének illegális árvaházak, gyermekotthonok. Úgy gondolom meg lehetne fékezni a gyerekkereskedők tevékenységét - szépen, lassan-, ha egyből családokhoz kerülhetnének a gyerekek.
Sokan gondolhatjátok, hogy könnyen beszélek itthonról, mert ez nem ilyen egyszerű...de akkor kérdem én, más ország miért tudja megoldani? Igen, tudom, ez senkinek sem érdeke....de erről a véleményemet már nem kommentálnám.
Sajnálom nagyon, hogy így alakult, de ezután is reménykedni fogok benne, hogy egy nap lesz olyan valaki, aki szintén szívén viseli az ilyen helyzetbe került gyermekek sorsát. Addig sem adom fel!
Számtalan videó került fel a világhálóra, nem csak azért, hogy nézegessük, hanem azért, hogy tegyünk valamit!
http://www.youtube.com/watch?v=iirU7FW3zGI
http://www.youtube.com/watch?v=_mYrpeVX6uA
http://www.youtube.com/watch?v=8tpP58xf6ps
Kedves Dalma! Szoktam olvasni a blogod, és szurkolok is, hogy egyszer összejöjjön az álmotok! Én csak egy vmit nem értek: miért nem itthonról fogadtok örökbe? Idehaza is sok száz árva gyerek várja hogy családhoz kerülhessenek. Nekik nem fontos az hogy családban nőhessenek fel, csak a nigériai gyerekeknek? Mint magyar nőnek először nem a Hazára kéne gondolni? Nem bántásként írom csupán érdekel a véleményed!
VálaszTörlésKedves Szandra! Köszönöm, hogy írtál, nagyon örülök neki!
VálaszTörlésJó a kérdés, hisz ez sok mindenkiben felmerülhet, de lehet, hogy nem merik megkérdezni. Természetesen a magyar listán is rajta vagyunk és párhuzamosan intézzük a két országot. Illetve itthon nem is kell nagyon intézkedni, mert már minden szükséges lépést megtettünk, így most már csak várunk. :)
Azonban, ha sikerül itthonról örökbe fogadni, akkor sem adjuk fel, hogy Nigériából vagy más nagyon szegény országból is örökbe fogadjunk. Az, hogy miért pont afrikai országot néztünk ki, megvan az oka. Ott a gyermekeknek lehetőségük sincs arra, amire mondjuk itthon igen. Pl. vízhez jutni. Ez tényleg egy alapvető szükséglet, hogy igyunk, de ott mérföldeket kell gyalogolni azért, hogy vízhez jussanak. Rengeteg gyermek esik áldozatul, nagyon sokan születnek erőszakból, sok az árva a szülők halála miatt, nagyon komoly betegségeknek vannak kitéve stb.
A férjemmel és a gyülekezetünkkel havi rendszerességgel járunk itthon gyermekotthonba. Igazad van abban, hogy rengeteg gyerkőc van Magyarországon is, akiknek szintén fontos, hogy családban nőhessenek fel, azonban ahhoz, hogy örökbe fogadhatók legyenek, a szülőknek le kell mondani róluk. És tudjuk, hogy ez a nagy akadály, mert a szülők - egyéb dolgok miatt- nem mondanak le gyermekeikről, így maximum a nevelőszülői rendszerbe tudnak bekerülni. Mi is elgondolkodtunk ezen, hogy nevelőszülők is legyünk, de azt hiszem még nem állok készen arra, hogy elfogadjam azt, hogy ha egy nap a szülő rendezi sorait, akkor a gyermeket visszavegye.
Remélem sikerült választ adnom a kérdésedre és talán így egy picit érthetőbb, hogy mi miért ezt az utat választottuk.
Ha van még további kérdésed, szívesen megválaszolom akár itt, akár privát e-mailben is, akár egy forró tea mellett. :) Minden jót!
Kedves Dalma!
VálaszTörlésÖrülök, hogy nem vetted bántásnak a kérdésemet, tényleg csak érdekelt a dolog, hogy mi motivált téged.
Nagyon sok jót kívánok Nektek, és Isten segítségét is, hogy minél hamarabb kibővülhessen a családotok!
Üdvözlettel: Szandra :)