Merre tovább?

Az elmúlt hetekben próbáltunk kutakodni, hogy merre induljunk tovább. Keresgéltünk az interneten oldalakat, bejegyzéseket, hogy hátha van mégis valaki vagy valamilyen szervezet, aki foglalkozik külföldi örökbefogadással. Most már biztosak vagyunk abban, hogy nincs és nekünk kell végigjárni ezt az ismeretlen utat. Erről Ábrahám példája jut eszembe, amikor Isten szólt neki, hogy menjen el arra a földre, amit mutat neki. Ő sem tudta, hova kell mennie, de engedelmeskedett és elindult. Bízott Istenben és tudta, hogy bármerre is vezeti őt az Úr, neki és családjának az lesz a legjobb. Pár év múlva Isten megígérte neki, hogy megsokasítja őt és annyi gyermeke lesz, mint égen a csillag. (1 Mózes 12-17) :)

A böngészés során rátaláltam egy alapítványra, akiket fel is hívtam, hogy hátha tudnak ötletet adni, hogy hova forduljunk vagy milyen papírokat szerezzünk be vagy egyáltalán merre menjünk tovább. Egy hölgy nagyon kedvesen átirányított egy egyesülethez, az Afrikai-Magyar Egyesülethez, ahol egy még kedvesebb hölgy nagyon segítőkész volt. Valamiért ők sem tudnak örökbefogadással foglalkozni, viszont hasznos tanácsokkal láttak el. Ezúton is köszönöm nekik!

Javaslatuk szerint érdemes egy civil szervezetet létrehozni és úgy elindulni. Kérdés, hogy ezzel mennyire tudunk előrehaladni és milyen falakba ütközünk még határon belül. A másik ötlet az volt, hogy keressünk meg egy francia szervezetet - hisz Észak-Afrika nagy része francia gyarmat, -így ők közelebbi tájékoztatást tudnak adni. A mi célországunk Nigéria, ami független ország, de azért megpróbáljuk és a tanácsukat megfogadjuk. Tehát most a következő lépés az, hogy találjunk Franciaországban olyan  szervezetet, akik jártasak az afrikai örökbefogadásokban.

How to proceed?

Lately, we have been looking to figure out how to proceed. We've been looking at sites and blogs to see if anyone or any organization can help with adopting from abroad. By now we know that there isn't anyone so we have to take an unknown path. Abraham's example came to my mind when God told him to go to the land He showed him. He did not know where to go but he obeyed and went. He trusted in God and knew that wherever he led him and his family would be the best. A few years later, God promised him that He would make him into a great nation and his descendants as numerous as the stars in the sky (Genesis 12:17).

While I was browsing the Net I found an Association which I called to see if they have any ideas that would help me. A nice lady gave me the contacts of the African-Hungarian Union where I found an even nicer lady to be very helpful. For some reason, they could not deal with adoption but they gave me some very useful advice. I would like to thank them here, too.

They suggested we set up a non-governmental organization in order to get started. The question is to what extent we can move forward with this and how many walls come up against us even inside our borders. Since a large part of North Africa is French colony, another idea was to look for a French organization to see if they can provide us with any further information. Our target country Nigeria, which is an independent country, but we will still try to follow their advice.  So now the next step is to find an organization in France that are familiar with the adoption process in Africa.